2.rész:Szerencsétlen körforgás

Másnap meglátogattam egy játszóteret,nézni ahogy a gyerekek többen játszadoznak a homokban.De ennek a látványától szomorú kép jelent meg az arcomon.Bárcsak melllettem is lehetne valaki ha bajom van átölelne,és megvígasztalna.De nekem mindenből csak a rossz jut.Bánatomban áttelepedtem az egyik hintára.Gondoltam ott kikapcsolódhatok de egy éles hang zavarta meg a nyugtomat.
-Kisasszony!Az a hinta gyerekeknek lett építve nem tinédzsereknek!Kérem ülljön el onnan!-szólt rám egy idős hölgy aki unokáját ringatta az ölében.Én válaszom helyett felálltam és tovább álltam,úgy is kell mennem a hugomért az iskolába.Jó kérdés minek kell mennie a hugomnak iskolába vasárnap.Egy rendezvényre próbálnak de a hugom minden bizonnyal a megrendezésen már nem lesz ott.Mint hogy én se a kinézett gimimben...vártam a hugomra miközben láttam hogy a gyerekek százasával ömlenek ki az iskolából.
-Remélem a hugom is megérkezik idővel..-sóhajtottam és leülltem a közelembe lévő padra
-Itt vagyok,nővérkém!-a hugom ugrott hirtelen az ölembe és egymást karoltuk
-Azt hittem ki se jössz onnan!Milyen volt a mai napod?
-Most se volt a legjobb..megint én voltam a központban.-hajtotta le búsan a fejét a hugom-Most a cipőmet fikázták..-egy könnycsepp csorult ki a szemén és ebből láttam hogy gond van
-Ne aggódj..remélem anyám jól döntött,és jó sulit kapunk!-vidítottam fel 
-Remélem..-suttogta a fülembe
-Induljunk...meg akarom tudni hogy hova megyünk..-kaptam fel a kistáskám és gyors léptekbe fogtam
10 perc múltával az ajtó előtt álltunk szuszogva.Bementünk és anyánkat láttuk a kanapén üllve,sokkos arckifejezéssel.
-Gond van..-súgtam oda hugomnak -Menj fel a szobádba majd én beszélek vele!-adtam ki a parancsot
A hugom felment így már csak anyám és én voltunk a szobában.
-Miért vagy így letörve?-kérdeztem édesanyám aki reménytelenül kortyolgatta utolsó szem kávéját is.
-Messzebb mentek mint gondoltam..-fakkadt sírva 
-Mond!Hova visznek minket?-ülltem mellé és karoltam át
-Japánba...-nyögte ki búsan,és a szívét fogta ebben a szóban is
Lélekzetem elállt és majdnem elájultam.De ő folytatta.
-Itt van ez a 2 jegy. mindjárt jön egy taxi és elvisz benneteket a repülőtérhez Bécsben,a repülőtéren az iskola diákjai fognak várni benneteket!Vigyázz a hugodra,kérlek!A cuccotokat már összekészítettem.
A hugom pont ebben a percben ért le mert hallotta a sírást.Hallotta mit beszélünk és sírva rohant le az emeletről,átkarolta anyánkat.
-Apátokat és engem kirúgtak az állásunkból...ezért szükséges hogy elmenjetek!Nem tudjuk fenn tartani a házunkat..
Ebben a percben gurult be a taxi a házunk elé.Beraktam a cuccunkat,és könnyes szemekkel ülltünk be.40 percen belül a repülőtéren teremtünk.Épphogy felbírtunk szállni de minden pontosan sikerült,este egy pár veszekedett ami engem apámra és anyámra emlékeztetett..elkezdtem sírni,a hugom próbált vígasztalni,de nem sikerült.Másnapra a tenger felett szálltunk.Gyönyörű madarak,és állatok vettek körbe minket.Míg én ezeket a szép látvány csodákat náztem addig a hugom nagyrészben aludt.Délután fele láttam meg a repülőtér villogó jelzését,riadtan kelltettem fel a hugom hogy itt vagyunk.Zsibbadt testrészeinket mozgattuk egy darabig hogy újra éledjenek.Segítettem a hugomnak lehozni a bőröndöt.
A repülőtér hatalmas volt és el is vesztünk benne.2 ismeretlen diák jött oda.Én pont háttal álltam.
-Hello?Ti vagytok azok aki a Bécs alóli városból jöttek?-kérdezte egy magasabb fiú a hátam mögül.
-Mi?Ja,igen..Hello!-zavarodtam össze
-Akkor jó helyen jártok..gyertek mi fogunk titeket elkísérni az iskolába.
-Ti?Csak egyedül vagy...-néztem körbe
-Ezt nem hiszem el ez a balfácán már megint eltűnt.
-Kiről beszél?-bökte oda nekem a hugom
-Fogalmam sincs..-nevettem vissza
-Itt vagyok te idióta..még egy kajáért sem ugorhatok el?!Nem téged zavart ki az anyád hogy siessél a suliba!-érkezett meg a 2.-ik ,ez a fiú korához képest eléggé kicsi volt..legalábbis hozzám,hozzám képest mondjuk mindenki kicsi..
-Akkor legalább szóltál volna!
-Akkor indulhatunk vagy sem..-szakítottam félbe a vitájukat
-Ki ez a torony?-szólt be a törpe
-Nem illik így beszélni az új emberekkel,Otani...
-Miért..akkor mondjam neki hogy törpe miközben nem az?
-Induljunk..-mondta a törpének a magas
Beszálltunk a taxiba ahol ugyancsak az én magasságom volt a téma.Az iskola előtt nagyon sok diák gyülekezett.
Bemenni az iskolába már egyedül kellett nekünk.Az osztály teremben 2 lány beszélgetett egymással.