Délután a naplómba borultam,és beírtam a napi jegyzeteket.Első randi? néztem nagyokat..minek változna meg a törpe véleménye ilyen hamar..nem hiszem hogy megváltozott.De majd meglássuk.A törpe 4-re jön a ház elé addigra el kell készülnöm ha ezt az esélyt elcseszem vége az életemnek.
-Szerintem ez még nem lesz randi,csak egy találkozás..-gondolkozott maga előtt Nobu
-Lehet ,de az a lényeg hogy eljön velem!-ujjongtam
-Mondjuk ez igaz..
-Amúgy fél négy van-jött be Korin a kivasalt cuccommal a kezében,meg egy magnetofonnal
-Minek az?-néztem a fura tárgyat amiből három is volt
-Ezt elrejtjük a ruhádban és ezen keresztül kapod a tanácsokat..-oktatott
-Ohh..randi trükkök..-vettem kezembe a tárgyat
-Jaja..-sétált be Nobu-Erre lehet szükséged lesz..-nyomott a kezembe egy rúzst és egy sminkesdobozt
-Ajj..lányok,szerintem nem fog történni semmi..-tettem le a dobozokat az asztalra
-És ha igen?
-Nem hiszem...-tiltakoztam
-Háromnegyed  négy van...-jött be a hugim egy szelet csokival -Tessék itt egy szelet csoki,boldogsághormonnak!-nevette el magát
-Köszi,hugi!-öleltem át-Életem első randija,vagyis valami hasonlója,vigyázz mert jövök!
A törpe most pontos volt,pont 4-re esett a házunk elé.Vidáman szögdécseltem ki a ház az ajtaján.
-Beléd meg mi ütött?-szólt le a törpe a szlengjével
-Semmi,csak boldog vagyok!
-Mivan..a fiú akibe beleszerettél megadta magát?-nevetett és majdnem felborult
-Nem..de legalább továbbjutottam..
-Aha,biztos..-sóhajtott majd továbbmentünk
-Meddig kell még sétálnunk..-nyögtem egy idő után
-A táblákból amiket a utcán láttam,azt szűrtem le hogy mindjárt ottvagyunk
-Végre!-láttam meg a koncertet jelző táblát
-Ennyitől elfáradtál?Mi vagy te lajhár?-vágott gúnyos pofát
-Menj a francba!
-Már ott vagyok,veled együtt!-nevetett majd a kasszához sétált
Kifizettük a jegyeket majd elfoglaltunk egy jó helyet ahol lehet bulizni.Estig martuk egymást de közben jól elbuliztunk.Észre sem vettem hogy Nobuék lapulnak az egyik bokor alján.
-Mikor csókolják már meg egymást?-türelmetlenkedett Nobu
-Még nem tartanak ott..-mondta Korin unott arccal
-Miért nem tudnak ennél gyorsabbak lenni?
-Mert egy kapcsolatnak kialapozottnak kell lennie!-nyugtatgatta Korin
Közben mi az egész táncparketett elsajátítottuk.Egyszer csak azt veszem észre hogy Otani eltűnt mellőlem.Hova lett?Őrülten nézelődten jobbra és balra.

Egyszer csak valaki előttem termedt egy nagy popcornnal a kezében.
-Őrült!Azthittem eltűntél!
-Persze..eltűnök a tömegben,mi?-nyomta a kezembe a kukoricát-Amúgy is ...aggódtál értem?-nézett furán a srác 
-Ööö..
-Látom zavarban vagy..-falta tovább a kukoricát
Hogy a francba ne lennék?-gondoltam majd csatlakoztam a kukorica evéshez
Miközben elvoltunk a popcorn-nal ,addig a koncertnek is vége lett.Hamar vége lett de legalább vele lehettem.
-Na,akkor troll kinyögöd végre hogy ki tetszik neked?-szólalt meg egy idő után  haza felé
-Már elmondtam!-néztem rá minden mondó szemekkel
-Ugyan mikor?
-Ezt nem hiszem el..-tettem össze a két kezem-Elmondtam te hülye..sőt 
még céloztam is rá egy párszor,és te még mindig nem fogtad fel?-néztem villámokkal a szememben
-Ööö..nem?
-Hülye!-megfogtam a cuccomat és elkezdtem gyorsan sétálni
-Várj már meg!-most utánam futott és elkapta a karomat-Nem mész sehova!-húzott vissza,felettív meglepett hogy utánam futott,de legalább éreztette hogy nem szarik rám...
-Mond meg mi a baj..-engedte el a kezem
-Egyszer már elmondtam neked..emlékezz vissza-mondtam lassan könnyes szemekkel,nehéz volt nekem felidézni azt a pillanatot, mikor először vallottam szerelmet egy fiúnak de ő semmibe vette
-Hmm..akkor volt mikor a tüzijátékot néztük vagy a koncerten történ valami?-találgatott
-Nem!Az előtt...szerelmet vallottam egy fiúnak aki elutasított..
-Hát az pech...vagyis meg kellene próbálnod még egyszer..-már majdnem otthon voltam de ő jött utánam -És 
milyen az a fiú?-folytatta a kérdezősködést
-Itt áll..kérdezd meg tőle..-mondtam ki a végső szót,a fiú hevesen forgolódott de nem látott senkit sem
-Nincs is senki...várjunk..én?ÉN?-megbotladozva lépegetett fel és alá
-Lesett..gratulálok..-nyitottam ki az ajtót 
-Mi?Paulina?-mire válaszolhattam volna jól becsaptam magam mögött az ajtót és lecsúsztam sírva a földre,eddig bírtam a könnyeimmel,a kezemet a fejemre tettem ,az ujjaimat meg törölgetőnek használtam.
Folyt.köv.

De amint a jelenre fordítottam a figyelmem,azonnal egy szívembe szúrt dárda rémísztett fel az álmomból.Erőm sem volt felkelni de végül felbátorodtam és magabiztos lépésekkel kiindultam a hűtő felé egy pohár hűtött vízért.
-Te meg mit kutakodsz a hűtőben,hajnalok hajnalán?-Nobu szólított de oly hirtelen hogy a víz is a földön kötött ki
-Nobu!Ne ijesztgess!-fordultam meg és szememből villámok csaptak ki
-Nyugi..látom még mindig Otanin töröd magad..-sóhajtott és leüllt az asztalhoz-Jó ötletet kell kitalálni..
-Nem tudom milyen ötletet lehetne még kitalálni...-szedtem össze a szilánkokat,még az ujjamat is megvágta az egyik
-Ja,erős ötlet kell..-támogatott Nobu,a szívem mélyén éreztem hogy minden erőfeszítésnek egyszer meg lesz az ára és viszonozódni fognak ,csak ez járt az eszemben,az erőm megint elhagyott és lerogyodtam a földre.
-Látom megint Otanit siratjátok...-jött oda Korin is 
-Shh!-parancsolta csendre Nobu-Nem kell hogy hallja attól még rosszabbul lesz!
-Oké..

A sírásom 30 perccel később sem maradt abba.Az éjszakát átsírtam,ami elég rossz ötletnek volt mondható mert reggel alig tudtam felkelni,de megérte.
-Kelj már fel!-ébresztett Nobu hatástalanul
-Kelek már..-szólaltam meg kómásan
Dülöngélve mentem oda a reggeliző asztalhoz.,,Ledőltem,, a székre mint valami kocsonya és nekikezdtem a reggelinek,sietnem kellett mert megint én miattam fogunk elkésni,mint mindig.
-Siess!A tanárnő mondta hogy első órán akar mondani valamit az osztálynak,jó lenne tudni hogy mit!-tolt be Korin a szobámba
Az iskolabusz majdnem elindult nélkülünk de azért épphogy beértünk.A busz sofőr türelmetlenül nézett utánunk.Az iskola előtt egy nagy tömeg sorakozott.
-Drágám!-ordított oda a nem messze álló Viktornak Nobu
Persze ott volt mellette Otani is aki gyilkos pillantásokat vetett rám.Odasiettek.
-Úgy nézel ki mint valami kocsonya..-jegyezte meg első pillantásra
-Hagyjál már..-löktem arrébb
-Édes,mi az a nagy tömeg ott?-mutogatott Nobu
-Emlékszel a tegnapi lányra..?Mára egész rajongó tábora van..-kulcsolta össze a kezét Viktor közbe a civakodó párost azaz minket nézett
-Ezt nem hiszem el..-nézett értetlenül
-És..-célzott rám és Otanira-Neki tetszik az a lány?-ment közelebb Viktorhoz
-Nem hiszem..de rákérdezek a kosáredzésen
Mi addig hevesen vitáztunk végül Korin csapott kettőnk közé.Az első órán a tanárnő szeretett volna beszámolni egy eseményről ha a diákok hayták volna szóhoz jutni.Mikor betelt nála a pohár hatalmas ordítással tette rendre a bandát.
-Figyeljenek ide!Ne akarják hogy beszedjem az ellenőrzőket!-fenyegetőzött 
-Belefogunk halni..-motyogta az orra alatt Otani
Az óra közepén jutott szóhoz csak a tanár.Be sem tudta fejezni a mondandóját mert kicsöngettek,dühösen szidta a társaságot,de a végén megkönnyebűlt és békés lett.Elég fura a hangulatváltozása..
Kint az új lány társalgott egy csomó másik diákkal.
-Otani!!-ordította már messziről a rózsaszín hajú lány
-Jesszus..-suttogta Otani és sietett
A lány sem volt rest,azonnal utána futott és követte.Otani elbújt a férfi mosdóban a lány pedig elment mellette.10 perc múlva a fejét kidugva nézte hogy ott e van a lány.Nem volt ott.Kijött és azonnal szóra vont.
-Hé,totemoszlop!Te mondtad meg neki hogy hívnak?-kérdezte miközben akadályozta a továbbhaladásomat
-És ha igen?-néztem le a babszemre
-Akkor beverem a képed..
-Nyugi,..-fogta meg a vállát Viktor-Gyere,mert kezdődik a kosáredzés..
-Jövök már..állj arréb te troll!-lökött arréb erősen
Ezt nem hiszem el..megint le sem szar...
-Oh..Szia Paulina,nem tudod Otani merre lehet?-jelent meg a hátam mögött Debora,elkezdtek ismét fekete felhők és düh szférák a fejem felett növekedni,de csak azért sem mondtam meg neki mert Otani az enyém,te lány..-ordítottam el majdnem magam
-Öö..nemtudom hol van..-válaszoltam hamis mosollyal
-Ha látod akkor szólnál neki hogy szeretnék beszélni vele..-nézett a lány elragadó szemekkel
-Persze,persze..-bólogattam,Persze hogy NEM!-kacagtam magamban,el is felejtettem magamba nézni mielőtt ezt teszem
A lány mégegyszer visszanézett,megköszönte és távozott.

Nem is kellett sokáig várni megjelentek mögöttem Nobuék.
-Mire vársz!Gyere..-húztak magukkal a tornaterem felé
Egy hatalmas tornaterem felé húztak,ami csak a kosárlabdásoknak volt kiépítve.Oda nem kosárlabdás nem tehette be a lábát.Persze Nobu Viktor barátnője volt így ő és akit magával hozott korlátlanul mászkálhatott itt.
-Itt vagyunk,Drágám!-kiabálta már a tornaterem végéből Nobu
-Nobu!
Olyanok voltak mint egy édes párocska.Nagyon szépek együtt.Otani elförmedve állt mellettem.
-Fújj..-húzódott el
-Mit fújj-olsz ,hülyegyerek?-húztam el a fejem
-Utálom a szerelmes párokat,gyökér..
-Na,mit válaszolt a törpe a kérdésedre?-suttogta közben Nobu Viktornak
-Azt mondta hogy tetszik neki,de ha úgy kérdezem hogy járni akar e vele úgy azt mondta hogy nem az ő esete..
-Az jó!-vihogott Nobu
-Mit vihogtok,lámák?-kérdezte Otani amint lerázott
-Semmit,kertitörpe-válaszolták egyhangúan 
Az edzést végig kellett néznünk...én unott képpel néztem a törpét ahogy próbálkozik bedobni a labdát.Kis mérete ellenére elég jól ment neki.
-Látszik hogy bejön neked?-szólt oda Korin,mintha meg sem hallottam volna nekem csak Otani és az álomvilágom létezett
-Hahó?-lökött meg Nobu amitől észhez tértem-Otaniról álmodozol nem igaz?-nézett szinte komiszan
-Igen..-pirultam fülig
-Akkor menj már oda hozzá!-lépett oda Korin és felhúzott az ülésből
-Nem merek..-szorongtam 
-Menj vagy odarúglak!-ugrott fel Nobu is
-Oké,megyek,megyek!-ijedtem meg
Odasántikáltam és megszólítottam a törpét.
-Hahó?Törpegyerek..ma nem érsz rá?-jelentem meg mögötte
-Basszus!Ha mögém állsz akkor legalább érints meg vagy valami ilyesmi,te idióta!-szidott le
Érintsem meg...ez kicsit kétértelmű volt de azért neki kezdett.
-Nem a szerelmedet kellene hajkurásznod?-lépett közelebb a sokkos tettem után
-Még mindig nem jöttél rá úgylátom..-motyogtam az orrom alatt
-Mit motyogsz?-nézett furán
-Semmit..
-Otani te gyökérkefe,ne csak állj hanem csinálj is valamit!-kiabálta Nobu de Korin befogta a száját
-Szóval,mit akarsz,totemoszlop?-tért a lényegre
-Azt kérdeztem hogy ma ráérsz e..-néztem szúrós tekintettel
-Ja,de miért kérdezed?
Jaj..most mondjam meg neki hogy azért mert szerelmes vagyok beléd és randira hívlak te gyökér..elég jól hangzik..
-Ööö..csak azért mert jó lenne megnézni egy koncertet..
-Ja..miért is ne..hányra menjek a házatok elé?
-Nemtudom..-néztem össze vissza
-Jó lenne tudni totemoszlop...akkor megyek 4-re de ott legyél vagy otthagylak a francba..-nyílvánította ki majd elment a csapathoz
-Oké..-a kezem elé a kezem és csak ennyit tudtam ,,motyogni,, mert már el is ment,magamba szorítottam az ujjongást de amint kiértem a torna teremből heves hurrázásba kezdtem.Pont ebbe a gyökérbe kellett beleszeretnem,milyen érdekes.
Folyt.köv.

-Minek vennék?-nézett duzzogva Otani
-Hagyjátok...idióta mint egy fatuskó..-vontam vállat és tovább mentem
-Állj csak meg!-húzott vissza Nobu-Azonnal visszajössz és ez a barom,engesztelésül a tegnapiért csak azért is..vesz neked valamit!-gyorsan
 visszarántott én meg majdnem a földön kötöttem ki.Ez majdnem az egyik animére hasonlított amit láttam,még a helyzetünk is szinte ugyan olyan.Gyorsan felpattantam és közelebb léptem a törpéhez.
-Na,pöttönpanna?
-Oké..mit akarsz?-szegezte le a szemét
-Gyorsan megadta magát..-suttogta Viktornak Nobu
-Hát a te haragodtól mindenki megadja magát!-súgta vissza Viktor
A többiek ,,hirtelen,, eltűntek.Jó az észjárása Nobunak,mindig valami jót talál ki..-gondoltam ,mikor visszatértem a valóvilágba a törpével találtam szembe magam.Mintha a jó dolgok megszűntek volna...
-Idióta!Ez megint a te hibád!-mentegetőzött
-Mégis miért lenne megint az én hibám?!-álltam magabiztosan a sarkamra
-Mert minden a te hibád..-jegyezte meg könnyed legyintéssel
-Haha...menj a pokolba,te világ barma!-löktem meg erőteljesen
-Ne lökdöss!Beverjek egyet!
-Ez akkor lenne hihető ha felérnél,hülyegyerek...-kacagtam az orrom alatt
Egy ideig tétlenül álltunk,míg a srácok érkeztek.
-Na,mit csináltatok?
-Semmit..-mondtuk unott képpel
Nobu majd szét robbant a méregtől de azért magában tartotta.
Otthon ismét unalmas délután vette kezdetét.
-Hogyan hozhatnánk össze titeket,ha te letojod az egészet..-járkált fel és alá
-Nem tojom le de egyre kevesebb esély van rá..-szomorodtam el
Hirtelen csörgött a telefonom.Nagy nehezen kitúrtam,és meglestem.A lélegezetem is elállt.
-Ki az..-kérdezte Nobu kissé haragosan
-Otani az..-néztem hatalmas szemekkel a telefont
-Úristen!És mit akar?-kiáltott Npbu
-El akar hívni egy koncertre,és még valahova máshova is..-néztem az írást
-Ez nagyszerű!
-De mégis mibe menjek el?-ültem vissza a székbe
-Majd megoldom!Gyere!-kacsintott Nobu és magával rántott
Berántott az ő saját ,,birodalmába,,.Mindenféle menő cucc és cipő volt ott.Gyorsan kiválogatta a hozzám illő felszerelést és hozzám vágta.
-Nesze!Te leszel Miss.Sexy Lady!-dobta oda a sok cuccot
-Én?Áh..dehogy!-ráztam a fejem
-Ne légy bizonytalan!-fogta meg a kezem Nobu-Én szurkolok neked...és Korin és a húgod is
A biztató szavaktól boldogság öntötte el a lelkem.Bárcsak Otani is ilyen szép dolgokat mondana nekem.
-Hány órára kell menned?-kérdezgetett Korin
-4 órára-feleltem
-Már háromnegyed négy van!-kiáltotta el magát a hugi
Jesszus!-sikítottam már a mondat hallatától is.Mi lesz ha lekésem...vagy valami történik,jesszus.
Villámgyorsan odaértem még Otani előtt is.
-Jó gyors vagy!Mostmár nem troll vagy hanem villámcsiga!-nevette el magát
-Minek hívtál ide?-kérdeztem a lényegre törve
-Hát..majd meglátod...ezt mondta az egyik személy is a kérdésemre...-tudtam hogy ezzel rám céloz
-Nagyon vicces..ezt azért elmondhatnád..
-Te is elmondhatnád hogy ki jön be neked...-nevetett
-De már elmondtam mit akarsz még?-közöltem
-Ki az?-nézett komoly arccal
-Mondtam már,de kerüljük a témát..eléggé szíven szúró ez nekem..
-Akkor fordulj meg!-mondta a törpe és mellém sétált
-Minek?
-Csak fordulj,te idióta!
Megfordultam és csodálatos tüzijáték vette kezdetét.Nem értem Otanit hol kedves hol pedig olyan mint egy vadkan...mi ennek az oka?
Reggel ijedten keltem fel hogy csak álmodtam,de nem..megtörtént.
Kikászálódtam az ágyból és rögtön a reggelimért ugrottam.Iskolába menetel közben egy lányt láttam meg akit 4 srác akart kifosztani.Persze rögtön odarohantunk mert mi 5-en voltunk..Otani a ,,futástehetségével,, furakodott előre.
-Hagyjatok!-kiabált a lány mielőtt odaértünk volna
-Hagyjátok békén!-lökte el a fiúkat onnan Otani
-Oh..-a lány amint meglátta Otanit közeledni kezdett hozzá-Sziasztok!Debora Kisser vagyok!-mutatkozott be a lány
Totálra úgy nézett ki mint valami rózsaszínbe öltözött cicababa.

-Szia!-néztük a lányt csodáló szemekkel ,tényleg egy eléggé szép lány volt,magassága 
kb. 152 cm ,hozzám képest törpe volt az alagsorban,de a szépsége az felért volna egy aranykupával is.
-Új diák vagyok itt,és kissé eltévedtem..és erre már az első iskolába jövetelemkor rámtámad 4 barom..-mondta a lány a cuki hangján
-Ha akarod megmutathatjuk neked a sulit!-szólaltam meg ,örültem hogy rajtam kívűl is lesz új az osztályban
-Az jó lenne,köszönöm!-6-an vonultunk be a terembe ,a terembe sem hagyták szó nélkül az új tag érkezését mindegyik fiú tátott szájjal nézte az új ,,kislányt,,,mikor megmutattam neki a helyét még egy elég fura kérdést is feltett.
-Paulina!-kiáltott utánam-Azt a fiút hogy hívják,nagyon cuki!-mutogatott Otani felé,azt hittem szívrohamot kapok
-Otaninak hívják-nyeltem egy hatalmasat
-És van barátnője?-folytatta a kérdezősködést,mondjam meg neki hogy : Nincs,de én rá hajtok...nem lehet..
-Nincs éppen neki szerintem..-köszörültem meg a torkom
Nobu kapta el a karom és viharosan rántott vissza.
-Mégis mi a fenét csinálsz?
-Elmondtam neki hogy nincs barátnője..
-Ha ez rányomul,neked minusz esélyed lesz Otaninál nem érted?
-Ne félj,mindenre lehet valami ötlet ami kihúz a bajból..
-Csak azt hiszed..
-Miről dumáltok?-ött oda Korin
-Otanit odapasszolta a selyem cicának..-vallotta be Nobu Korinnak
-Mi?Normális vagy te,ember?-káromkodta el magát majdnem
-Mi ez a veszekedés?-állt be Viktor 4.-nek
-Drágám,ez a bolond átpasszolta annak a cicababának Otanit..-tárta ki a dolgokat
-Nem passzoltam át,csak így mostmár lesz értelme küzdeni érte!-vallottam be
-Ez mondjuk igaz..-értett egyet Viktor
-Ha így nézzük tényleg az...-vallották be a csajok is
Délután már csak a leckém maradt.És még arra a félkegyelműre is maradt időm gondolni.Este arról álmodtam hogy végül járunk és minden jól sűlt el.
Folyt.köv.

Egy ideig csöndben álltam és a könnyeimet törölgettem.Otani végül csak megszólalt.
-Ha ez az évi vicced lett volna,akkor sikeres volt!-nevette el magát
-Ezt komolyan mondtam,te szívtelen barom!-vágtam hozzá
Elindultam és futottam ahogy csak tudtam de ez vissza szólított.
-Várj!Nem is tudtam hogy vállalsz,,készítsük ki az embereket show-t,,!Ha holnap is készülsz ilyesmivel akkor kérlek ennél ütősebb legyen!-mondta hatalmas vigyorral az arcán,ebben a pillanatban olyan dühös lettem,a fejem felé kerekedtek a  fekete felhők.Mellettem nem messze volt egy hatalmas farönk.
-Tudod mit?Dögölj meg,barom!-megfogtam a hatalmas farönköt és nekivágtam ,csak úgy csattant.Nem is kellett több elkezdtem futni egészen hazáig.Otani még egy ideig állt ott értetlenül végül ő is otthagyta a ,,bánat helyszínét,,.

Nobu sietett az ajtóhoz és riadtan nyitotta ki.
-Mi történt?-húzott be hirtelen az eső elöl
-Azt hitte hogy viccelek..-törölgettem a szemem
-Az a ...valamit ki kell találnunk..Korin gyere ide!
-Itt vagyok..úgylátom a gyökér megint szívbetalált..ilyenek a gyökerek..-sóhajtott egyet
-Menj fürödni és aludni,kitalálunk majd holnapra valamit!-löktek be a fürdőbe
A fürdőben végig hallottam miről beszélnek.Nincs könnyű dolguk az biztos.
-Ha még egyszer megsérti ,esküszöm a földbe verem azt a barmot!-káromkodott Korin
-Nyugi valamit kitalálunk!-nyugtatta le
Reggel egy kukorica pehely társaságában ébredeztem.
-Jól vagy?-tette a kezét a vállamra a kishugom
-Jól..de egyet mondok,soha ne légy szerelmes.Mert a szerelem nagyon rossz dolog és főleg akkor ha egy olyan baromba zúgsz bele mint Otani.-tettem a kezem az arcomba
-Siessetek,mert elfogunk késni!-nézett ki a sminkes asztal mellől Nobu
Gyorsan berohantam a ruhámért és magamra húztam pár szép göncöt.Csak úgy berontottam az osztályterembe és lehuppantam a székre.Otani is itt volt de egy ideig kerültük egymást.
-Na..mára milyen viccel készültél?-nevette el magát
-Menj a francba,idióta!-hordtam le
A padomra hirtelen egy papírcetli repült.Nobutól jött és azt írta bevásárolni megyünk.Fiúkkal bevásárolni?-kissé értetlenül álltam a dolog előtt de azért belementem ,kíváncsi vagyok mit hoznak ki ebből.Órák után csak ugyan a bevásárló  központban kötöttünk ki.Én voltam az ötödik kerék a sorban.Kicsit kínos érzés volt.De amint megláttam hogy a törpe a hatodik ,nevetésbe törtem ki.
-Te meg mi a francon röhögsz?-kérdezte gülü szemekkel
-Semmin ,te idióta inkább előre figyelj!-ami jó tanács is volt mert Otani egyenest egy kukába borult fejjel lefelé,majd megszakadtam a röhögéstől
-Szemét!-ordított fel
-Ohh..szemét a szemétben...fel sem tűnne!-kacagtam
-Hagyd abba,idióta!-mondta és kikászálódott a szeméthalomból
-Mondtam hogy figyelj oda!-haladtam el mellette
Felértünk az első emeletre ahol Nobu is bevetette az első tervét.
Mikor meglátta hogy megint veszekszünk akkor elkezdett ordítani.
-Otani,Pau szerelmes beléd!-ordítottam
Én majd meg sűltam a pirulástól de a törpe lepasszolta.
-Tudom,ezt a viccet már hallottam egyszer!-nevetett
-Ezt nem hiszem el..-dühöngött Nobu
-Na,ez nem sikerült valami jól!-tréfálkozott Korin
-De  a második sikerrel lesz!
A második terve nem tudom mi lesz,de remélem nem fog leégetni az egész pláza előtt.Szorongva mentem tovább Otani mellett,amikor egyszer csak egy virágárus mellett haladtunk el.
-Oh..Paunak nem régen volt a névnapja!Lehet venned kellene neki virágot,Otani..-néztek össze a lányok komiszan

folyt.köv.

Az utca sarkon egyszer csak Korinra lettem figyelmes.Úgy rohant mintha az életén múlna hogy ideérjen.Lihegve csapott bele az épület falába aminek nekitámaszkodtam.
-Gyere..vissza..kérlek!-lihegte
-Nincs kedvem..-vallottam be a könnyeimet törölgetve
-Jó akkor így mondom,vissza jössz és kész!-megragadta a kezem és húzni próbált de én maradni akartam és újra térdre ereszkedtem.Elengedte a kezem és velem szembe fordult.
-Jönnöd kell!Nobu össze fog verekedni Otanival és akkor már késő lesz!-sietettet
-Oké..-egyeztem végül bele-Nem vonulhatok minden csúfolás után vissza!

Felemelkedtem és elindultunk.Mire odaértünk Nobu tényleg nekiesett a törpének.
-Meghalsz te babszem!-hallani lehetett már méterekkel előbb hogy ordibál a törpével ettől rám jött a nevetnék.
-Ne gyilkold meg azt a hülyegyereket!-kiáltottam neki már messziről -Majd én elrendezem a dolgot!
Kisírt szememből mostmár a  kedvesség és boldogság sugárzott.Boldogan ugrottam oda Nobuhoz és átkaroltam.
-Köszi!Innen átveszem!-súgtam a fülébe és rákacsintottam 
-Oké,szurkolok!-kacsintott rám ő is
Elengedtük egymást és Nobu máris cselekedett.
-Drágám,és Korin,gyertek hagyjuk őket magukra!-húzta őket el a helyszínről
-Na,ketten vagyunk!-húztam össze a szemöldököm és a hátam mögött a kezem ropogtattam
-Szóval,troll...mint mindig ezt a napot is tönkretetted de trollságod mit is csinálhatna ha nem ezt..-kezdte fejrázással a törpe
-Hülyegyerek!Szerinted én tehettem arról hogy bezártak minket az öltözőbe..mert tudom hogy erre akarsz rátérni..
-Igen..rájöttél,gratulálok!De tereljük a témát ,a te hibád miatt fogyott el a kukorica!
-Az lehet,de a te menőzésed miatt röhögtek ki minket a moziban!
-Lehet..de hol vannak a többiek?-nézett rám
-Elmentek..-mondtam ,,nem érdekel,, kifejezéssel
-Oh..szóval itt hagytak veled..de jó!-szentségelt 
Mikor egyfolytában engem szidott az az ismeret kezdett növekedni bennem hogy ő engem nem is bír..de meg kellene kérdeznem mielőtt vádaskodom,csak nem merem megkérdezni.
-Mit bámulsz?-ez a hang és a hozzállás megint kilökött a kerékvágásból
-Ööö..semmit..
-Na,szerintem haza kellene húznunk,nem troll?
-De,törpe,induljunk!

Besötétedett mire elindultunk.Minden sötét és félelmetes volt.
-Olyan sötét van itt kinn mint a te hajad!-nevetett egy idő után
-Hehehe..nagyon vicces vagy!-játszottam a sértődöst
-Hallottam a többiektől hogy szerelmes vagy valakibe!Ki az a szerencsés?
-Majd megtudod..-nevettem el magam
-Mi a fene ,mindenki tudja kivéve én nem..összebeszéltetek ellenem?
-Dehogy..majd megtudod..
-Könnyű ezt mondani,várjunk..nem árulsz el róla valamit?-nézett bociszemekkel
-Hmm..kosarazik,ennyi elég?
-Kosarazik,szóval a kosárlabda csapatban van, nem igaz?
-Lehet..-szórakoztam vele egy kicsit
-Mi az hogy lehet?!Milyen normálatlan válasz már ez!-a válaszom tényleg nem volt egyértelmű de most csak rennyit mondtam több mint a semmi
Hideg tekintetemmel még saját magamat is megrémisztettem volna ha lett volna nálam egy tükör.-
-Élsz még totem oszlop?-ébresztett fel Otani a lökdösésével
-Persze..-sóhajtottam unott képpel
-Akkor meg mi a bajod,banyek?-nézett rám szúrós szemekkel
-Hogy is mondjam?Beleszerettem egy fiúba..aki ráadásul rohadt bunkó velem,és szerintem még le is szar konkrétan..-a szemembe könnyek sorakoztak ,nem tudtam mit tenni ellene csak jött az érzés én meg átadtam neki magam.
-Ajj..kérsz egy zsepit?-nyújtotta a zsepit a fiú,én meg válasz nélkül kikaptam a kezéből-Na..mond meg ki az a fiú!-kényszerített erős tekintetével,egyszerűen a szívem szorult össze most meg kell mondanom hogy őt szeretem..
-Na?Elmondod még ma?-ébresztett fel a gondolataimból,a gondolataim összekuszálódtak és azt sem tudtam mit cselekedjek
-Igen..az a helyzet hogy..hogy..-kicsit bepirultam de még álltam a lábamon
-Nyögjed már!-türelmetlenkedett
-Szóval én...én..szere..szerel.,.szerelmes vagyok beléd!-mondtam ki mit sem törődve az emberekkel akik nem messze álltak ,tudja meg mindenki:Szeretem ezt a gyökeret!
folyt.köv.

Este egy virtuális álomba találtam magam.Mondjuk úgy..én voltam a Csipkerózsika,egy kékes zöldes takarón.Mikor épp kiakartam nyitni a szemem egy Otani féle srác jelent meg előttem.Alig kaptam levegőt annyira megréműltem de a törpe szerűség próbált megnyugtatni.
-Ne félj ,Drágám!Jöttem megmenteni téged ettől a gonosz világtól!-mondta és egyre közelebb jött hozzám
-Te meg ki vagy?-néztem nagyokat de azért volt merszem megkérdezni
-Otani vagyok ,édesem!-mosolyodott el a srác,én meg majdnem elájultam és hogy még fokozza a hangulatot közelebb jött és megcsókolt.Riadtan kapálóztam össze vissza ,mire Nobu karjaival találtam szembe magam.
-Hahó!Itt a Föld,Pau!Jelentkezz!-rázogatott 
-Öö..-kábultan néztem fel és alá,de az álmomban szerzett rémület visszalökött az ágyba
-Élsz még?-jött gyorsan oda Korin aki könnyen kezelte a helyzetet,hozott jég hideg vizet egy hatalmas vödörben és rám zúdította az egészet.
-Jesszus!-ugrottam fel sikítva
-Na,él ez még!-mondta dicsekvően Korin a vödröt lengetve
-Jah..-értett egyet egy idő után Nobu -Amúgy..mit álmodtál?Úgy kapálóztál mintha a Titanicon lettél volna ami süllyedt..
-Hát..hogy is mondjam..-tétováztam
-Csak lökjed..-türelmetlenkedett Nobu
-Valahogyan beleestem egy másik dimenzióba,ahol én voltam Csipkerózsika,és ott termedt Otani és elkezdett nekem minden szépről dumálni és...
-Megcsókolt!-ugrott fel örömében Nobu
-Ja...de én nem érzem annyira kellemesnek ezt a szitut..-húztam össze a szemöldököm -Nem mintha jóban lennék a törpével vagy ilyesmi..
-Akkor majd teszünk érte hogy jóban legyél vele,a veszekedések nem fognak megszünni az biztos ...de a barátnők azért vannak hogy segítsenek!-kacsintott-De várjunk csak elfelejtettem feltenni a kérdést..szereted azt a törpét?-nézett rám komoly tekintettel
Az arcomon volt a válasz,de nem tudtam kimondani,hosszú idő után végül csak erőt vettem magamon és kimondtam.
-Szeretem azt a gyökeret!-ordítottam ki a nagyvilágba
-Úgy van!Öntsd ki a szíved mindenkinek!-szurkolt Nobu
-Mi folyik itt?-jött be a zajra Korin
-Szereti a gyökeret!-ordította neki Nobu torokszakadtából
-Otanira gondolsz?
-Igen!
Mostmár hárman ordítottuk.
-Mit csináltok?-nézett be a kishugom
-Szerelmes vagyok,hugi!-mondtam örömmel telve
-Ööö..kibe?-nézett a hugom még furábban
-Tudod,abba a törpébe akivel találkoztunk a repülőtéren!-ujjongtam
-Ja...az a bunkó!-szólta el magát a kishugom
-Igen..az a bunkó..-húztam el a szám
-Basszus,mindjárt 8 óra!-bökött meg Nobu
Villámgyorsan ahogy csak tudtunk el kezdtünk felöltözni.Pont 8-ra beérkeztünk ,és a tanár jól le is rótt érte minket.
-Ideért a troll..mivan nem fértél be a buszba?-cukkolt a törpe amint meglátott
-Fogd be a szád!
-Csend legyen!-szólt a tanár-Szeretném kiosztani a dolgozatok eredményeit!
Kikaptuk az eredményeket.Örömmel vettem kezembe,és dicsekedtem a jó jeggyel.Az órák után megbeszéltük a lányokkal hogy elmegyünk fagyizni.A fiúkat is rábírtuk hogy ők is jöjjenek velünk.Lassan sétáltunk a közeli fagylaltoshoz.
-Milyen szépen ragyog a nap!-csodálkozott Nobu
-Szép lenne ha a troll nem takarná el..-morgott Otani
-Te meg olyan kicsi vagy hogy ha beállnál veteményesbe eltűnnél a babok között..-válaszoltam bunkón
-Hagyjátok abba!-kérleltek minket egyszerre hárman is
-Mindjárt kinyírlak!-állt fel a törpe
-Igen?!Gyere!-álltam fel én is
-Látszik nem vagy lányos fajta..-nevetett 
Mi?!Nem vagyok lányos fajta?Dehogynem...az vagyok csak éppen megvédem magam..-gondoltam és komisz mosoly kíséretében visszaültem a székre
-Látszik igazam van..-húzta el a száját nevetve a törpe
-Nem mondtam hogy igen..
-Látszik a szemeden..-nevetett tovább
Nobu és Korin szájtátva nézték a furcsa beszélgetésünket.
-Úgy beszélsz mintha te lennél Isten!
-Mert az vagyok!-dőlt hátra a székben
-Csak azt hiszed..-emeltem fel a fejem
-Abbahagyjátok még ma?-szólt ránk fejét rázva Korin mikor már megelégelte a beszélgetést
-El kellene indulnunk,még ma..-szólt ránk Viktor türelmetlenül-Megbeszéltük Otanival hogy elmegyünk mozizni ,de ha akartok ti is velünk jöhettek!-ajánlotta fel 
-Miért is ne!-néztünk össze a lányokkal
-Mi?!Miért?!-dühödt fel a törpe
-Persze hogy megyünk!-mondtuk egyszerre 
-MI?NE!-ordította a törpe
-Nyugi,Otani..majd bepótoljuk a fiús estét!-nevetett Viktor
-Ha te mondod..-duzzogott
-Gyerünk ha oda akarunk érni..-szólt közbe Korin 
Hamarabb oda értünk így volt időnk kiválasztani egy filmet.A fiúk az öldöklős ,harcos és a kegyetlen fajta filmek mellett pártoltak.Mi csajok inkább a romantikus filmeket kedveltük.Ezért már megint vitában kötöttünk ki a film választásban.Én elmentem venni popcorn-t míg a többiek hevesen döntekeztek.Nem tudom hogyan de végül a romantikus filmnél egyeztek meg.Be is mentünk és kiválasztottunk egy olyan helyet ahol látjuk az egészet.Az ülésrendük a követkető volt:Nobu Viktor mellett akart ülni ezért ők ülltek elől ,utána Korin és én ,aztán mellettem Otani.Dühösen néztük egymást mert ő nem lány mellett akart ülni és nem romantikus filmet akart nézni.Hasonlóan voltam én is mert nem nagyon bírtam a romantikát..mert abba csak kedvesség,és szeretet van,az én mostani helyzetem pedig pont az ellentéte,minden dolog ami történik az életemben az rossz és általában csúfolnak vagy becsmérelnek.A film közepénél Nobu és Korin a megható résznél elkezdett sírni és a tömeg fele minket figyelt.Kissé kínos volt,erre a film háromnegyedénél Otani beszólt hogy hasonlítok a villanyoszlopra a filmben,vele is vitáztam 30 percig...a végénél pedig azt mondta hogy megettem az összes pattogatott kukoricát..
A film végén unott arccal távoztam,de nem csak én, Otani is..mindketten ledobtuk magunkat a közeli padra mint valami pulóvert,és elégedettlenül nyújtóztunk el rajta.
-Nektek nem tetszett a film?Olyan arcot vágtok mint aki horrort nézett operával!-nézett  minket Nobu
-Nem annyira..-nyögtük be mindketten
-Mondhattátok volna hogy mást nézzünk..-szörnyülködött Korin és a tenyerét az arcába tette
-Mindegy,jó volt csak a törpe makogásást kellett hallgatnom egész film alatt!-mondtam ki az igazat egy idő után
-És?!Tőled meg a filmvászont sem lehetett látni meg bezabáltad a kukoricát te sertés agyú!-válaszolt nagyhangúan a törpegyerek
-Ne kényszeríts hogy olyat tegyek amit megbánok!-fenyegetőztem
-Oh..mit tennél?Leméreteznél 10 cm-t a magasságodból,az rád is férne!
-Na én most..-léptem közelebb
-Hmm?-nézett
-Meghalsz te gyökér állat!-megfogtam és nekivágtam a kerítésnek 
-Elég!-fogta meg a kezem Korin és hátra húzott-Hagyd abba!Ez még annyit sem ér hogy megverd!-állapította meg
-Igazad van!-megfogtam a táskámat és elfutottam ,a szememben kisebb könnycseppek sorakoztak,végül mindegyik kipotyogott a szememből.Az egyik utcasarkon álltam meg és térdre borultam.Könnyeim ömlöttek mint a zápor eső és csak egy menedéket éreztem ,az álmomat.De most az álmom is cserben hagyott,ez a hülye nem szeret engem vagy legalábbis nem érzékelteti velem.
-Korin menj utána!Majd én beszélek ennek az állatnak a fejével!-csapta össze a tenyerét Nobu
Folyt.köv.

Reggel egy mobil csörgése ébresztett,de nem az én mobilom volt az.A csörgés arra a napra emlékeztetett amikora doktorúr hívott anyámmal kapcsolatban.Könnycseppek csordultak végig a szempilláimon.Közép erősségű rázásokat éreztem amire kinyitottam a szemem résnyire.
-Jó reggelt,azthittem fel sem kelsz!-a szemem réséből is láttam hogy a hugom az,gyorsan felkeltem,mire eszembe jutott hogy ma nincs suli.Ezért lassabban készülődtem.Nobu szerint elég ha délre leszünk ott,úgy bírunk ott ebédelni.Gondoltam addig megmosom a hajam és kicsit kifestem magam,az érdekesség kedvéért.A hajammal is kezdeni akartam addig valamit ezért már előző nap berendeltettem magam a fodrászhoz,Nobu örömére.A hajamvól nem sokat vágtak le,de magamra sem ismertem...de valamikor csak elkellett kezdeni a változást.
-Tök csini lettél!-jegyezte meg a látvány után Nobu
-Szerintem is!-bólogatott Korin
-Tényleg?-néztem nagyokat,rám még sose mondták hogy szép vagyok
-Jaja..-válaszoltak ketten
Ezután egy butikot látogattunk meg ahol dögivel bevásároltunk.
-Szerintem ennyi elég lesz mára!- mondtam levegő után kapkodva
-Jó hogy mondod!Mindjárt jönnek értünk a fiúk!
-El is felejtettem!-sokkolva néztem a rövid hajam,de azért örültem a változásnak felkaptam egy piros ruhát, farmer gatyával és térdig érő fehér csizmával.Én voltam Miss.Santa.Mikor odaértünk a fürdő elé a fiúk már ott voltak.
-Hol hagytad az új lányt?-kérdezték
-Ööö...ott van!-mutatott Nobu
-Az nem lehet az..-tiltakozott Otani
-De ő az!
Miközben én teljesen eltévedtem,addig Nobu szócsatázott a fiúkkal,Korin pedig értelmetlenül nézte őket.Mire odabojongtam hozzájuk addigra teljesen magam  alatt voltam idegileg.
-Végre hogy ittvagytok!-szólaltam meg hálásan
-Még egy aqva parkban is eltévedsz..akkor mi lesz később!-szentségelt Otani
-Fogd be törpe!-intettem kussba
-Csak most ne kezdjétek el!-könyörgött Viktor
-Ez az idióta még az egy szintes lépcsőről is lezuhanna..-folytatta a törpe megállás nélkül
-Na,most én kitekerem a nyakadat!-dühödtem fel,és nekirontottam
-Elég legyen!-ordította el magát Korin-Csak itt ne,kérlek!
Mindenki nézett mint tehén a friss fűre ,mert elég ritka ha Korin elordítja magát.
Ezután már mindenki egymás mellett mint a kislibák haladtunk.A pénztárnál újabb égő helyzetbe keveredtem.
-Nobu..?-böktem oda neki
-Mivan?
-Asszem otthon hagytam a pénztárcám..
-Mint ha nem is te lennél..-húzta össze a szemöldökét -Egye fene!Kifizetem,mondjuk ez egyértelmű lenne!-nevetett fel egy kis idő után
-Köszi!Tartozom neked!
-Dehogy,barátoknál természetes hogy kisegítik egymást!
-Jöttök vagy maradtok...ha maradtok több hely lesz a medencében!-szólt be megint a törpe
-Nagyon vicces..inkább menj és ne dumálj!-feleseltem 
Az öltöző hatalmas volt és nehéz volt megtalálni a megfelelő szekrényt,ráadásul a fiú-lány öltöző egy helyiségben volt.Gyorsan elfoglaltuk a legközelebbi öltözőkabint,nehogy kint kelljen öltöznünk mint az egyes szerencsétlenül jártaknak.A felöltözés sem ment kifogástalanul ,de végül csak sikerült minden és készen álltunk az ajtóban.
-Végre!Azt hittük ki sem jöttök onnan!-szörnyülködött Otani
-A te törpe méreteddel ,5 perc alatt el lehet készülni ,de mi..-szóltam közbe
-Beverjek egyet,troll?-vitte tovább a balhét a törpe ,a többiek nagy szemekkel nézték ahogy a-z-ig elmondjuk egymást szinte mindennek,egyszer csak kipattant egy ötlet a fejükből.
-Be kellene zárnunk őket az öltözőbe!-mondta az ötletet Nobu
-Ide?!A lány öltözőbe..drágám,nem sok ez egy kicsit?-nézett kérdően Viktor 
-Dehogy,édes...most megtanulják..-nevetett 
-Otani,Pau!Gyertek csak!-megfogtak és belöktek az öltözőbe.
-Idióta!Ugye ez nem a zár hangja volt?-rikácsolt a törpe
-De..asszem igen-felemelkedtem és kinéztem 
-Be vagyunk zárva..pont veled,és pont itt..-szörnyülködött tovább
-Inkább segíts és ne pofázz!
-Mit csinálsz?..
-Próbálom kinyitni a hajcsattommal a zárat,te lökött..mégis minek látszik?!
-Ahj..látszik hogy idióta vagy...ez egy kódos zár..nem fog kitárulni magától,várj!
-Mivan,törpegyerek?
-Az öltöző teteje nem fedett,hígagyú...kitudunk mászni rajta.
-Arról szó sincs..még mit nem..
-Más ötleted van ,nem normális?-förmedt rám a nagy képével
-Nincs..de ennél már csak jobb lesz!
Hirtelen lépteket hallottunk az ötlöző felé.A zár kinyitódott és egy idős bácsi állt az ajtóban.
-Magok meg mit keresnek bezárkózva az öltözőben?-nézett ránk felettív fura képpel
-Mi..csak..csak..-nem tudtunk normál,de nem félreérhető okot kitalálni
-Értem ám..-nevetett.-Szép a szerelem..gyertek!
-Mi?!Mi nem..-tagadott a törpe
-Ne tagadja fiatal úr,mindenkiben eljön ez a korszak!
Kinyitotta az ajtót mi meg gyorsan elfutottunk.Meg is lettek a többiek egy hamar.
-Ti meg hogy..-néztek egyszerre hárman
-Mégis hogy a fenébe gondoltátok hogy bezártok engem az öltözőbe,elmeszihések..-őrjöntött a törpe
-Elég törpe!-csitítottam le
Ezek után már 5-en strandoztunk ,de leginkább csak a fiúk mentek be a vízbe,közbe mi lányok kipletykáltuk az öltözőben történteket.Mikor kifáradtunk gyorsan felöltöztünk és haza mentünk,otthon a kishugomnak is elmeséltem,asaki mondjuk nem sokat ért a szerelemhez,de az biztos én most szerelmes lettem.

A három barátnő 
 

Másnap reggel amint felkeltem,riadtan néztem az órámra.
-Megint el fogok késni,már a második napon elkésem!Nem hiszem el!-dühöngtem magamban
-Nyugi!Még csak 7 óra van!-szólt fel lazán Nobu
-Jó de nem neked kell elkísérni a hugodat...-feleseltem-Amúgy!Hol a hugom?
-Végzi a dolgát,ha érted mire gondolok...-ette a birósát Korin
Miután a hugi ,,elvégezte a dolgát,, kérdőre vontam.
-Milyen volt az első napod,kisdiák?
-Nem vagyok kicsi!Elég jó volt..-kerekedett mosoly az arcán
-Basszuskulcs!-kiaált fel hirtelen Nobu-8 óra van!
-Én mondtam hogy el fogunk késni..-adtam az igazam
-Előbb még nem voltál ilyen nyugodt ez ügyben!Csak nem...
-Nem!Nem Otani a bajom...
-Hogy tudtam!-ült fel a székből Korin 
-Gyerünk!Ne dumcsizzatok,öltözzetek!-intett parancsra Nobu
Valahogyan összekapálóztam ,és indulásra készen álltam.Pont beugrottam az iskola buszba aminek az ajtaja zárulni akart előttem.Valaminek neki is ütköztem.
-Látszik hogy a magasságod vakká tesz!-jegyezte meg Otani gyúnyos képpel
-Mintha te ügyesebb lennél!-vágtam vissza
-Minden bizonnyal!-ült le egy székre
-Nagyon vicces!-sértődött arccal elindultam a többiek után
-Ez az idióta kihozza belőlem a vadállatot!-mondtam sírós arccal,könnyek nélkül
-Ez két értelmű volt..-nevetett a kezét az arcára rakva Nobu
-Menj a fenébe..-komor arccal a matek könyvbe borultam,eszembe jutottak a sértések,bántások,talán verések amiket a régi iskolában kaptam,Korin ébresztett fel mert könnyeim záporában elaludtam.
-Hé!Kisasszony!Maga nem akar iskolába jönni!-viccelődött
-De..mivel muszály megyek!-jegyeztem meg
-Elmehetnénk valahová!Mi öten!-bökött vállon Nobu aki a válltáskájában kutatott a rúzsáért
-Öten?!Nem csak hárman?-meglepett arccal zombi képet vettem fel
-Nem!A drágámat meg ,Otanit ki ne hagyd...
-Jajj de jó...újabb emberek csatlakoztak a LÁNY klubbhoz ,értem...
-Ne gúnyolódj már!
-Te könnyen beszélsz!-beértünk a terembe ahol az osztály nagy része még talpon volt,letelepedtem a helyemre de felkelni már nemtudtam.
-Beleragadtam a székbe!-pánikoltam
-Ja..te vagy az ...nem ,,neked,, szántam a ragasztót..-szemlélte a helyzetet Otani
-Most kinyírlak!-dühödtem fel,és legszivesebben az ajtón rúgtam volna ki a kis köcsögöt
-Gyere,ha bírsz..de kétlem!-nevetett majd tovább állt
-Hova mész?! Gyere csak vissza!-kiabáltam rekedt ,bizonytalan hangon
-Te tényleg egy szegény lány vagy!-haladt el egy lány akiről még nem is hallottam semmit
-Te meg ki a szent vagy?-kérdeztem értetlenül 
-Fruzsina vagyok!Fruzsina Parket..én vagyok a szurkoló lányok vezetője..látom eléggé kellemetlen helyzetbe hozott az a idióta!-szánt meg-Várj!Talán tudok segíteni!-elővett egy..egy..körömlakklemosót...és rákente a ragasztós részre ami így le is jött
-Ohh..Köszönöm!-hálálkodtam
-Szivesen!Mindig segítek a bajba jutottakon!-lebegtette haját és tovább állt
-Mi történt?-érkeztek meg barátnőim,aggódva
-Semmi..csak odaragadtam a székhez..
-Értjük a továbbiakat...megvan a program!Kalandparkba megyünk!-örvendett
-Az jó!
Az utolsó órákat nagy unalommal ültem végig,de túléltem.Otthon a gépnél kötöttem ki és rékerestem a kalandparkba amit Nobu említett.Nagyon szép,tágas és élmény dús volt.Este egy vígjátzékot néztük de a végén bealudtam.

 

Iskolába indulás előtt Nobu kifestett,de hogy minek..ezt csak ő tudja.
-Összeakarom hozni egy fiúval!-bökte oda Karolnak
-Tényleg?Ez annyira cuki!
-Tudom!
Mikor odaértünk a suli elé,tényleg alig ismertek fel,csak a hajam segített benne.
-Ha hajadat is befestettük volna fel se ismernének!-nevetett Nobu
-Jó ez így!
Viktor is odatársalgott hozzánk.
-Szia,Kicsim!-szólta Nobut aki nagyon örült neki,én nem vagyok annyire híve a romantikának ezért kissé fura képpel néztem végig a jelenetet.
-A romantika annyira undorító!..-jegyezte meg a mellettem álló Otani,aki a gondolataimat mondta ki tényleg undorító...
-Mondja ezt az aki utálja!De mi szeretjük!-néztek össze
-Fúj..mindjárt elhányom magam!
-Nah,jó menjünk mert ha elkésünk abból megint csak baj lesz!-ajánlotta Karol
Én csak csöndben ballagtam mögöttük.
-Tényleg..totemoszlop..ha lehet ne foglald el az összes helyet a padon!-szólt le megint
-Oké,törpe
-Mit mondtál,te szerencsétlen?!
-Elég legyen!-szakított félbe minket Nobu-Nyugodjatok már le!
-Nem vagyok nyugodt!
-Azt látom..
-Nem vagyok törpe megértetted?!
-Persze,álmodban...törpe
-Grr..
-Most azonnal hagyjátok abba...-parancsolt ránk erősebben Nobu
-Ok..-hallgattam el ,de a törpe még mindig halálos pillantásokat vetett rám ami nem nagyon tetszett
Az első óra történelem volt,ahol 3 oldalas anyagot írtunk le.A szünetben ettem egy pogácsát és hallgattam Nobu szerelmi történeteit.
A második óra sem volt unalmas megint szópábajba keveredtem a törpével.
A harmadik óra tesi volt,és elkéstem persze ez miatt futnom kellett.
A negyedik óra volt az utolsó óránk mára.Fáradtan dőltem le a kanapéra az albérletben.
-Megint vége egy fárasztó napnak!-nyögtem fel
-Ja..-válaszoltam a mellettem képregényt olvasó Karol
-Még nincs vége a napnak!Szereznünk kell neked egy pasit év végére!És bizony itt mindenki egy gimibe fog menni szóval no problem!-pattant fel Nobu
-Te könnyen beszélsz van pasid ,jó tanulmányod,van mindened!-szavalta a dolgokat Karol
-Jó nekem mostanában elég könnyen mennek a dolgok,de fel a fejjel Lina lesz neked is szerencséd!
-Huh..hát nekem max. annyi jut hogy több mint 4 éven keresztül el kell viselnem ezt a törpét aki minden nap csesztet...
-Mi lenne ha kezdenél valamit vele?-kacsintott szeleburdin
-Én?!Minek?
-Hát mert lehet jól meglennétek...
-De annyira kicsi..
-És?Jobb lenne neked egy magas fiú aki eltakar...
-Nem,de mindennek van határa..
-Akarsz járni valakivel vagy sem?!-vágta a fejemhez
-Igen..
-Akkor meg ne legyél válógatós..holnapra szervezünk egy jó programot!
-Mégis mit?-ült fel a kanapéból Karol
-Még nem tudom...de gondolkozok rajta
-Remélem nem shoppingolás lesz...-húzta össze a szemöldökét Karol
-Hát nem..mert fiúkkal nem igazán lehet shoppingolni
-Végre..
-Téged Lina meg ki fogunk csinosítani!-jegyezte meg Nobu
-És most kifestjük a hajadat...-tette hozzá Karol
-Ne!Az még várhat magára!-intette le Nobu
Remélem jó ötletet találnak ki a csajok.
 

-Sziasztok!-szóltunk oda nekik kissé bizonytalanul
-Sziasztok!Oh..ti vagytok az új lányok ,nem?Üdvözlünk titeket a sulinkba!-mosolyogtak
-Köszönjük!
A hugomat kikisértem mert ő nem ebbe az osztályba fog járni.Visszamentem a lányokhoz.
-Ha akarod körbevezethetünk,téged!Én Nobu vagyok ,ő pedig Karoll!
-Én Paulina vagyok!Ki volt az a kicsit törpe meg az a nagy fiú?-kérdeztem tudakolva
-Hát a magas az én drágám,Viktor a másik pedig a bunkó törpe Otani..
-Ohh..értem
A lányok az első óra után bemutattak szinte az összes diáknak,mindenki annyira kedves volt.Kivéve a törpe nem...
-Lám..ott van a troll!-röhögte el magát az egyik órán
Majd szét főtt a fejem de vissza szólás helyett,csak fejen kólintottam egy vastag könyvvel.Vissza ballagtam a helyemre de a törpe nem hagyta szó nélkül.
-Idióta!Jó hogy nem bárddal vered a fejem!
-Azzal kellett volna..-kuncogtam magamban
-Most meg mit röhögsz?!
-Semmit..
Az első órán az ültetés rendjét osztotta el a tanár,reméltem egy lány mellé ültet.
-Paulina Robers?Te üllj oda a jobb sarokba Otani mellé!
-Mi?!-állt fel a törpe-Ez nem lehet,ez nem üllhet mellém!
-Nincs vita!-szólta le a tanárnő
Oda ülltem néma csendben egy szó nélkül.Egész nap ott kellett hallgatnom hogy troll vagyok és stb.. stb..
Az iskola után nyugodtan dőltem volna le ha lett volna hova.A lányok értek utol minket és ajánlották hogy lkhatunk az ő albérletükben ha akarunk,persze ez pont egy kapós ajánlat volt.Este a csajokkal kibeszéltük a pasiügyeket és mikor én kerültem sorra félően húztam el a szám.
-Nekem még nem volt pasim...-szólaltam meg a szúrós tekintetek kíséretében
-Szegény..-tette hozzá Karol aki egy pohár narancslével kínált
-Akkor itt az ideje hogy legyen!-állt fel hirtelen Nobu
-Én egy rakás szerencsétlenség vagyok,ráadásul akkora vagyok mint egy totemoszlop,ki akarna velem járni?!-durcáztam
-Nyugi holnapra kicsinosítunk és csak majd néznek utánad a pasik,neki is foghatnánk!-ajánlotta Nobu
-Hát..ahogy gondolod!
Nekifogtunk csinosítani a hajamat.
-Be kellene festeni!-nézett komolyan Nobu
-Mégis milyenre?-kerekedett ki a szemem
-Hmm..mondjuk lehetne tépett fazunú és kék csíkok benne ,mit szólsz?
-Akkor én lennék a rockstar..-röhögtem el magam
-Nem gond az..mondjuk megpróbálhatnánk a rövid kislányosabbat is..
-Rövid?!
-Jó akkor lehetne szőkés a hajad...mondjuk a rövid és göndör fürtök jobban állnának..de lehet vörös is ha akarod...
-Na ne!
-Pedig a vadabb csajokra buknak a pasik..
-Vagy mi lenne ha inkább a ruháimat alakítanánk át?
-Az még jobb,gyere,gyere!
Karol közben a hugommal játszott aki felébredt a nagy zajra
-Kezdjük!-Nobu előválogatott egy barna felsőt,egy átlátszó nadrágot és egy cipőt-Ebbe mehetsz holnap!
-Hát..szóhoz sem jutok!-ámultam el a szép ruha láttán.
Reggel fel is vettem és büszkén sétálgattam a szobában.