Délután a naplómba borultam,és beírtam a napi jegyzeteket.Első randi? néztem nagyokat..minek változna meg a törpe véleménye ilyen hamar..nem hiszem hogy megváltozott.De majd meglássuk.A törpe 4-re jön a ház elé addigra el kell készülnöm ha ezt az esélyt elcseszem vége az életemnek.
-Szerintem ez...
De amint a jelenre fordítottam a figyelmem,azonnal egy szívembe szúrt dárda rémísztett fel az álmomból.Erőm sem volt felkelni de végül felbátorodtam és magabiztos lépésekkel kiindultam a hűtő felé egy pohár hűtött vízért.
-Te meg mit kutakodsz a hűtőben,hajnalok hajnalán?-Nobu szólított de oly...
-Minek vennék?-nézett duzzogva Otani
-Hagyjátok...idióta mint egy fatuskó..-vontam vállat és tovább mentem
-Állj csak meg!-húzott vissza Nobu-Azonnal visszajössz és ez a barom,engesztelésül a tegnapiért csak azért is..vesz neked valamit!-gyorsan
visszarántott én meg majdnem a földön kötöttem...
Egy ideig csöndben álltam és a könnyeimet törölgettem.Otani végül csak megszólalt.
-Ha ez az évi vicced lett volna,akkor sikeres volt!-nevette el magát
-Ezt komolyan mondtam,te szívtelen barom!-vágtam hozzá
Elindultam és futottam ahogy csak tudtam de ez vissza szólított.
-Várj!Nem is tudtam hogy...
Az utca sarkon egyszer csak Korinra lettem figyelmes.Úgy rohant mintha az életén múlna hogy ideérjen.Lihegve csapott bele az épület falába aminek nekitámaszkodtam.
-Gyere..vissza..kérlek!-lihegte
-Nincs kedvem..-vallottam be a könnyeimet törölgetve
-Jó akkor így mondom,vissza jössz és...
Este egy virtuális álomba találtam magam.Mondjuk úgy..én voltam a Csipkerózsika,egy kékes zöldes takarón.Mikor épp kiakartam nyitni a szemem egy Otani féle srác jelent meg előttem.Alig kaptam levegőt annyira megréműltem de a törpe szerűség próbált megnyugtatni.
-Ne félj ,Drágám!Jöttem megmenteni...
Reggel egy mobil csörgése ébresztett,de nem az én mobilom volt az.A csörgés arra a napra emlékeztetett amikora doktorúr hívott anyámmal kapcsolatban.Könnycseppek csordultak végig a szempilláimon.Közép erősségű rázásokat éreztem amire kinyitottam a szemem résnyire.
-Jó reggelt,azthittem fel sem...
Másnap reggel amint felkeltem,riadtan néztem az órámra.
-Megint el fogok késni,már a második napon elkésem!Nem hiszem el!-dühöngtem magamban
-Nyugi!Még csak 7 óra van!-szólt fel lazán Nobu
-Jó de nem neked kell elkísérni a hugodat...-feleseltem-Amúgy!Hol a hugom?
-Végzi a dolgát,ha érted mire...
Iskolába indulás előtt Nobu kifestett,de hogy minek..ezt csak ő tudja.
-Összeakarom hozni egy fiúval!-bökte oda Karolnak
-Tényleg?Ez annyira cuki!
-Tudom!
Mikor odaértünk a suli elé,tényleg alig ismertek fel,csak a hajam segített benne.
-Ha hajadat is befestettük volna fel se ismernének!-nevetett...
-Sziasztok!-szóltunk oda nekik kissé bizonytalanul
-Sziasztok!Oh..ti vagytok az új lányok ,nem?Üdvözlünk titeket a sulinkba!-mosolyogtak
-Köszönjük!
A hugomat kikisértem mert ő nem ebbe az osztályba fog járni.Visszamentem a lányokhoz.
-Ha akarod körbevezethetünk,téged!Én Nobu vagyok ,ő pedig...