23.rész:Rejtelmes emberiség

A lány még előhalászta élénkpiros rúzsát és bekente vele ajkait.Csábitó léptekkel közelítette meg prédáját és magassarkújában kopogtatni kezdte a földet.A préda semmit sem sejtve állt a folyosó végén a ,,sötét oldalon,,.A híres sötét oldalon annyira sötétség van egy legenda szerint hogy ott szoktak ölelkezni a párok mert a sötéség miatt nem buknak le...ezt kihasználva akarta beterelni prédáját a sötét mélységbe.De előtte beadta a szimpi ,csábító kislányt..
-Szia szépfiú!-simította végig a fiú vállán a kezét..lassan..és még lassabban..
-Szia..-hátrált meg a simogatástól a fiú
-Ne félj kicsim..tőlem nem kell félni!-járta körbe csábító szempillarebegtetéssel 
De azthitte hogy Otani hülye mint egy kődarab,de kiderült hogy mégsem annyira az..
-Ha azért jöttél hogy magadba bolodíts..és azt mond hogy beszéljek Paulinával,felesleges mert tudok magamtól is beszélni vele,amúgy is nem érdekel! oltotta le a lányt aki sokkos tekintetével elárulta hogy ez volt az első hogy leoltották
-Te ezt honnan tudod..vagyis miről beszélsz?!-tagadta a lány
-Ezzel a tekintettel még sírt is áshatnál..-fordult meg a srác de mögötte álltam én..
-Otani..-nyögtem kélyesen majd elindultam sírva,nem hittem hogy valaha ilyet hallok..
-Paulina!Várj!-kiabált utánam a lovagom,de én csak rohantam és rohantam megszűnt a világ amiben eddig éltem,egy üres tanterem mellett álltam és lerogyodtam
-Én szerencsétlen..hogy is gondolhattam hogy szeret..-sírdogáltam
Halkan üldögéltem míg egy kisebb árnyék jött oda hozzám
-Szóval itt vagy totemoszlop!-guggolt le mellém 
-Hagyj békén,nem érdekellek akkor meg minek jössz utánam?-játszottam a durcis kislányt
-Most meg mit játszod itt az agyadat!
-Te játszod itt a nehezen megkaphatót!-álltam fel majd letöröltem a könnycseppeket a szemem széléről-Még mindig nem jut eszedbe az az éjszaka amikor a szobámban ébredtél?-vettem elő egy zsepkendőt
-Ja,de...éppen egy sört ittam benn a szobádban amikor felkeltem amikor megláttam egy szöszt a hajadban de amikor ki akartam venni beájultam ennyire emlékszem..
-Szösz..-szörnyedtem el ettől a szótól is
-Igen,egy szösz..-ismételgette 
-Milyen egy furcsa egy ember vagy!-löktem arréb
-Mivan?Mit tettem már megint,idióta troll...???
-Te nem a szöszt vetted le az hajamról,te idióta...hanem megcsókoltál..
-Jajj most komolyan megint jössz ezzel a dumával?-halványodott el a fiú,fehér 
lett -mint a fal
-Ez nem egy duma,tényleg ez történt!
-Hiszem ha látom..-kacagott majd épp megfordult volna amikor én..
Hiszem ha látom..ez a gondolat törte fel az elmém...akkor most meglátod te köcsög,megragadtam a fiút és magamhoz húztam ,és megcsókoltam.Forró érzés töltött el,de el is nyomtam magamtól
-Mi volt ez?!-akadt ki majd elesett és a földön kötött ki
-Én annyira próbálkoztam,mindent megtettem hogy jelentsek neked valamit...erre te azt mondod hogy nem érdekellek,te idióta!-löktem arréb majd kirohantam a teremből
Az arcomat ismét könnycseppek száza terítette be.Útközben nekimentem valakinek és még elnézést sem kértem tőle..rohamosan futottam de hogy minek azt nem tudom...lassan azt mondom nincs értelme hogy éljek..egy magas sziklához futottam..fura gondolatok kavarogtak bennem,ha levetem innen magam a hugomnak senkije sem marad..ha pedig élek akkor ez az idióta törpe a véremet fogja szívni még egy jó pár évig,ijedten hátráltam vissza még a gondolattól is..miközben hátráltam megbotlottam és hátraestem,miközben estem hátra még annyira volt időm gondolni hogy most meghalok..megjelent előttem egy fehér világ ez már rosszat jelenthet,nem éreztem a karjaimat és a lábam csak zsibbadt de nem tudtam mozgatni..lassan már a testem is mozgásképtelenné vált akármilyen álom ez vagy világ ki akarok tőrni belőle..!